XVI / B tétel: Jellemezze a kiegyezés létrejöttének külső / belső körülményeit. Értékelje a kiegyezést!

  1, A kiegyezés: (1867)
            - a Habsburg Birodalom csak Magyarország segítségével tarthatta meg nagyhatalmi pozícióját.
            - a magyar köznemesség a passzív ellenállás során anyagilag teljesen elszegényedett.

            - 1867-ben Andrássy Gyula lett a miniszterelnök.
            - 1868-ban az országgyűlés becikkelyezte a kiegyezési törvényt, Ferenc Józsefet megkoronázták.

  2, Az Osztrák-Magyar Monarchia jellemzői:
           - dualista (kétközpontú) állam, alkotmányos monarchia közös uralkodóval.
           - uralkodói jogkör a miniszterek kinevezésére, a hadsereg vezényletére.
           - önálló osztrák és magyar kormány, parlament.
           - közös minisztériumok létrehozása: a külügy, hadügy, pénzügy terén.
           - a közös ügyeket a két parlament (osztrák-magyar) egyenlő létszámú bizottsága (delegáció) ellenőrzi.
           - közös pénz- és jegybank, vámunió kialakítása.

     Gazdasági kiegyezés:
           - az államadósságból és a közös terhek viseléséből 30%-ban részesedik Magyarország.
           - Magyarországnak önálló belpolitikája volt.

  3, A kiegyezés kiértékelése:
           - reális kompromisszum (egyezség), de nem fejleszthető tovább.
           - Lehetőséget nyújtott a gazdasági fejlődésre.
           - A birodalom többi nemzetét nem vonták be a kiegyezésbe. Ezzel kiéleződött a nemzetiségi kérdés.
             Az emigrációban lévő Kossuth Lajos ellenezte a kiegyezés megkötését.

  4, A dualista állam virágkora:
           - a dualizmus nyugalmi időszaka, amely 2 miniszterelnök nevéhez fűződik: Andrássy Gyula (1867-1871)
             és Tisza Kálmán (1875-1890).

          a) A magyar államszervezet modernizálása:
                   - a horvát-magyar kiegyezés: Horvátország széles körű önkormányzatot kapott.
                   - rendezni kellett a nemzetiségekkel való viszonyt: 1868-ban a nemzetiségi törvény megalkotása, amely
                     egyenjogúsította a magyarországi nemzetiségeket, biztosította a nyelvhasználatot, de elutasította a kollektív
                    (személyes) jogok megadását.

                   - 1868-ban meghozták a népiskolai törvényt (Eötvös József féle törvény), amely a 6-12 éves kor között kötelezővé tette
                     az ingyenes oktatást, elrendelte az állami iskolák létrehozását.

                   - 1868-ban a zsidók emancipációja (egyenjogúság): a zsidóságot vallásként, nem nemzetiségként határozta meg.
                     A zsidók polgári és politikai jogokat kaptak.
                   - új ipartörvény született, amely megszüntette a céheket.

                   - A közigazgatás átszervezése:
                           - központosítás, egységes megyerendszer kialakítása

                   - Az igazságszolgáltatás reformja:
                           - Kimondták a törvény előtti egyenlőséget, független bírói szervezetet hoztak létre.
                           - Eltörölték a feudális jogszokásokat. Megszervezték a honvédséget, egységes csendőrség alakult ki.